Kísérletek sokasága foglalkozik állatok és tükrök kapcsolatával, az én tükörképének azonosításával vagy pusztán a tükörkép, mint reflekció felismerésének képességével. Előbbire pl. csak a magasabb intellektussal rendelkező állatok képesek (pl. szarkák, delfinek, ázsiai elefántok, no meg persze emberszabású rokonaink, csipánzok, gorillák, stb.), de az utóbbi képesség se általános még az emlősök körében sem. A tény, hogy a disznók képesek a tükörben látott információt megfelelően alkalmazni, éppenséggel még meglepő is lehet. Ezek a dagonyázó, röfögő, sártúró jószágok valóban odafigyelnek a környezetükre, tanulnak, okulnak és problémákat oldanak meg?
Egy 2009-es Animal Behaviour cikk tanúsága szerint a disznók pár óra alatt megtanulják, hogy a tükörkép reflekció, valamint képesek fel is használni az így szerzett információkat. A cikkben leírt kísérlet során a disznók a tükörben látták, ahogy egy jól ismert (de ki nem szagolható) edényben táplálékot rejtenek el valamilyen megkerülhető akadály mögé, majd nyolcból heten pillanatok alatt megtalálták azt. Ezzel szemben a pár órás okításból kimaradt állatok, mondanom sem kell, a tükör mögött keresték az ízletes falatokat.
Ígéretes kísérletek, váratlan sikerek, vonzó elképzelések a disznóról, mint szuperintelligens entitásról. Hmmm. Sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet. Antropomorf intelligencia-eszményünkhöz más kvalitások is tartoznak: énkép, eszközhasználat, érzelmek. Mindezekkel disznóbarátaink nem bírnak, vagy legalábbis egyelőre hallgatnak róla, hogy bírnának.
For measuring animal (and human) intelligence, scientists often use so called mirror experiments. Some creatures are able to percieve the mirror as a reflection of the surrounding world, others are even able to recognize themselves. According to an article from Animal Behaviour, domestic pigs needs only a couple of hours to learn how a mirror works, they are able to use information based on their impressions while looking in the mirror.
