Posts by: csikz
Konyhai mítoszromboló sorozatunk második része arról szól, hogy hogyan lesz keményebb a felvert tojásfehérje. Azt néztük meg, hogy igazak-e azok a konyhai mítoszok, miszerint egy kis ecet, só, cukor vagy más adalék használatával jobb állagú lesz a tojáshabunk. Ebben a posztban néhány kiegészítést teszünk a videóban elmondottak mellé.
1. A méhek rejtélyes pusztulása
Évek óta aggasztó tendenciát mutat a háziméh egyre növekvő ütemű rejtélyes pusztulása. Egyelőre főként az északi félteke országait érinti a probléma, az Egyesült Államokban, Svédországban, Svájcban, Angliában és Japánban a legsúlyosabb a helyzet. Magyarország sem védett, már nálunk is évről évre nagyobb arányú a más országok példája alapján ismert méhpusztulás.
Ki az akit még nem kínzott, rágott, marcangolt az égető kérdés: a répától valóban jobban fogsz fülyülni? A konyhai mítoszromboló videóink első epizódja a sárgarépa teszt!
A sárgarépa egy sokoldalúan használható gyökérzöldség, nyersen is finom, leve is kitűnő, ízesítőként, vagy önállóan levesbe, főzelékbe, sütve, és édességekben is receptek végtelen tárházát kínálja.
A legnagyobb gond mindig a répa mosása, tisztítása. A gyökereket egyenként kell pucolni, mosni, ismét pucolni, és ha nem sikerült egyenletesen a pucolás, a répa foltos lesz a levesben. Aki már többször pucolt jókora adag répát, annak a fejében biztosan megfogalmazódott a vágykép a tökéletesen tiszta répáról a boltok polcain.
Almeria Spanyolország déli részén található tartomány, Andalúzia délkeleti csücske. Az útóbbi években arról lett híres, hogy Anglia, és több másik európai ország paradicsom, padlizsán, és más zöldségigényét nagy részben innen szolgálják ki. A szupermarketek igényének megfelelően egész évben egyenletes termelést folytatnak, a termesztés minden paramétere mesterségesen vezérelt számítógépek által ellenőrzött és beállított értékek alapján. Nincs itt többé szó mezőgazdasági értelemben vett szezonról, a termelési módszer függetlenítve van évszaktól, időjárástól. Egyedül a napfény az, ami természetes alkotóelem a folyamatban, de az sem igazán, mert nem közvetlenül éri a növényt, hanem fólián keresztül.
Korábban írtunk arról, hogyan lehet a vásárolt szürkemarha eredetéről sms-ben információt kapni. Ez egy szolgáltatás amely úgy működik, hogy az ún. ENAR-kódot sms-ben elküldjük egy számra, majd szintén sms-ben visszakapjuk a hús eredetének leírását.
Most belefutottunk egy piacon szürkemarha temékekbe, kipróbáltuk a szolgáltatást, és működött. Ilyen üzeneteket kaptunk vissza:
Egy csípős szürkemarha szalámi ENAR kódjára ez jött válasznak:
EREDETI MAGYAR SZÜRKEMARHA HÚS.Kiskunsági Természetv. Nonprofit Zrt. TENYÉSZETÉBŐL SZÁRMAZÓ 5,2 éves tehén.LEVÁGTÁK 2012. 06. 15.-É(Á)N A Szomor HU1074 VÁGÓHÍDON.A TERMÉKET A Szomor Húsüzem GYÁRTJA.További információ:www.szurkemarha.hu
Majd egy szürkemarha májkrémre:
EREDETI MAGYAR SZÜRKEMARHA HÚS.SZOMOR DEZSŐ TENYÉSZETÉBŐL SZÁRMAZÓ 3,3 éves bika.LEVÁGTÁK 2012. 08. 03.-É(Á)N A Szomor HU1074 VÁGÓHÍDON.A TERMÉKET A Szomor Húsüzem GYÁRTJA.További információ:www.szurkemarha.hu
Tesztelésképpen elküldtünk egy hibás számot is, ekkor ezt kaptuk vissza:
Nem Magyar Szürkeszarvasmarhához tartozó ENAR kód(3854247650)!Kérem,ellenőrizze az elküldött számot!További információ:www.szurkemarha.hu
Megjött a válasz a NÉBIH-től a “Makói, nem makói” című posztunkban tárgyalt dilemmára. A kérdés az volt, hogy a zöldségpiacokon kínált makói hagyma valóban makói-e, azaz hihetünk-e a feliratoknak?
A NÉBIH válasza alapján a sejtésünk beigazolódott: a megfelelő törvények, szabályok megvannak, de még nem kiforrott az ellenőrzés gyakorlata. A koncepció az lenne, hogy szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel próbálják az érintetteket motiválni a szabályok betartására, viszont az ellenőrzések még nem lehetnek gyakoriak, amely az elmúlt hónapokban történt átszervezéseknek tulajdonítható be.
Itt olvasható a kérdéseinkre kapott eredeti válaszlevél.
A képen látható vöröshagyma Új-Zélandról származik.
A makói hagyma nemzeti kincs. A Makón és környékén, tehát Csongrád és Békés megye határos területein speciális eljárással termesztett fajták számítanak eredetvédett makói hagymának. Termesztésének történetében egyaránt közrejátszottak emberi és természeti tényezők. Egyrészről több évszázadon át a hagymatermesztés nyújtott kizárólagos megélhetési forrást a környékbeliek számára, másrészt az éghajlati és talajbeli sajátságok teremtették meg a fajtára jellemző tulajdonságok kialakulását.
Ezúttal a budapesti üzletekben, piacokon leggyakrabban megtalálható gombákat, a különböző csiperkéket (champion gomba!) és a laskát elemeztük, valamint egy tavaszi idényben kapható vadon növő fajtát, a kucsmagombát. Ismét minimális konyhai trükköt vetettünk be, hogy valóban az alapanyagok mínőségkülönbségét tudjuk összehasonlítani. Ennek érdekében minden tesztmintát ugyanannyi ideig pároltunk vajban, és enyhén sóztunk, fűszert pedig nem használtunk. A tanulságokat a következő preziben találhatjátok:
A népszerű Búvár zsebkönyvek stílusában kínálunk egy gondolatkísérletet, amely során újradefiniáljuk, hogy milyen információra van szüksége egy mai budapesten élő “gombaszedőnek”.
