Currently viewing the category:
"Public"
Következő témánk a nyárelő egyik legnépszerűbb gyümölcse, az “eper”. Először is tisztázni fogjuk az elnevezés körüli félreértéseket (eper, szamóca, földieper stb.), folyamatikát készítünk és utánanézünk a hazai és import gyümölcsök arányának, hogy mikortól hihetjük el a piacon, hogy magyar a földieper. Szeretnénk megtudni, hogy tényleg van-e földieper a gyümölcsjoghurtban, hogy hányféle lehet és miből készül a népszerű földieper aroma. A BoP Labor ezúttal új formát ölt, az idei Gourmet Fesztiválon élőben fogunk tesztelni és prezit készíteni!
A folyamatábránk a (fejes) saláta termesztésének jelenleg Magyarországon általános módszerét mutatja be. Ismét Varga Ildikótól kaptuk a tippet és készíthettünk így interjút egy kertészmérnökkel, a folyamatika és az alábbi cikk a tőle kapott információkon alapul.
A 13. BoP laboron Koltai Tamás (GreenFortune) segítségével teszteltünk fejes salátát, vörös és zöld lollót, vaj- és jégsalátát, római salátát és cikóriát. A saláták között volt, amit piacon vásároltunk, volt, amit hiper- és szupermarketekben, és volt bio saláta is. A teszt helyszínéül ezúttal is a KIOSK konyhája szolgált.
Az eredmények: kóstoltunk keserű, elképesztően keserű, mű- és vegyszer ízű salátákat, de azért akadt köztük kifejezetten kellemes, édeskés és enyhén fanyar ízű is. A keserűség megítélése persze részben típus és ízlés kérdése, de vajon mégis mitől válik a saláta (extrém) keserűvé?
A salátanövényeket az ókortól ismerjük, a fejesedő fajták termesztése a középkorban kezdődőtt el. Ezeknél a levelek egymásra hajolva, nőve tömör fejet (“szíve”, torzsája”) képeznek, a fejet nem képző fajtáknál a levelek a salátatörzsnél kapcsolódnak össze, de nincs szívük.
Többszáz salátatípus létezik, a főbb salátaféléknek általában több tucat változata van, melyek különböznek egymástól pl. a levelek színe, vastagsága, íze alapján. Ezek a salátafajták mind egy növénycsaládba (őszirózsaféle) tartoznak, és habár a rukkolát és a madársalátát is salátaként fogyasztjuk, kilógnak a sorból. Az előbbi a káposztafélék családjába tartozik megannyi konyhakerti, takarmány, fűszer és gyomnövénnyel együtt, utóbbi pedig a macskagyökér alcsaládba. Mi az itthon kapható főbb típusokat szedtük össze rajzban:
Csirmaz Rita rajza
Ebben a folyamatikában megmutatjuk, hogyan készül a gyári csirke, azaz hogyan lesz a tojásból vágásra kész állat mielőtt a feldolgozásra és a boltokba kerül. Készítette Csirmaz Rita.
Hogyan készül a méz?
A zöldülés jegyében új témánk a saláta! Ez a nem is olyan régen még csak nyárelőn és nyáron fogyasztott és leginkább fejessalátaként ismert zöldség bekerült a szupermarketek, zöldségesek állandó kínálatába és az itthon elérhető fajták száma is megsokasodott. Utána járunk, hogy hogyan zajlik a nagyüzemi saláta előállítása, milyen vegyszereket használnak a termelés során, hogyan lehet a növények színét és formáját befolyásolni. Megnézzük mennyi a saláták életciklusa, meddig maradnak frissek, milyen csomagolási és tartósítási eljárásokat alkalmaznak, hogyan szállítják őket. Megvizsgáljuk azt is, hogy vevőként mik az elvárásaink a salátával kapcsolatban, milyen fajtákat ismerünk, mióta esszük ezt a zöldséget és jelentkezünk a BoP Labor újabb kiadásával, a saláta teszttel is.
A csirkehónap tesztjét Jókuti András (Világevő) segítségével végeztük el. A teszten hatféle egész csirkecombot hasonlítottunk össze nyersen és sütve is, a combokat különböző helyszínekről, más-más kiszerelésben szereztük be. Így teszteltünk hiper- és szupermarketben vásárolt előre csomagoltakat, piaci hentesnél vettünk átlagos tartású és háztáji combot is, hatodik mintánk pedig őstermelőtől származó, ismerten háztáji csirke lett. A teszt helyszíne ezúttal a KIOSK konyhája volt.
Rengeteg információt kaptunk arról, hogy a fizikai jellemzők alapján hogyan következtethetünk az állatok tartásának körülményeire, úgymint a rendelkezésre álló mozgástérre és tápanyagokra, ezek alapján pedig az étel minőségére.
A bab és a lencse termesztéséről szóló folyamatika anyagunkkal kapcsolatban kaptunk néhány gyakorlati kiegészítést és érdekességet az agrármérnök és lencsetermesztő Miklóstól:
“Csak pár dolgot emelnék ki, illetve fűznék hozzá: A bab-, illetve lencsezsizsik ellen a növekedés alatt nem szoktak permetezni, mivel a raktárban mindenképpen kell gázosítani – ez megöli az esetleges petéket, lárvákat, így meg lehet spórolni egy növényvédőszer-kijuttatás (szer és üzemanyag) költségeit. Szintén költségcsökkentési okokból általában csak egymenetes betakarítást alkalmaznak. Desszikálásra sincs mindig szükség; alapesetben a lencse képes magától megszáradni, sőt, az esetek 99%-ában szárítani sem kell (a babbal ellentétben).
Bár az alapvető elnevezéseket már az óvodában megtanultuk, bőven akadnak zavarba ejtő kérdések a tyúkudvarban, mint a minden jérce csirke, de nem minden csirke jérce, és a minden kakas tyúk, de nem minden tyúk kakas problémája. A félreértések tisztázása érdekében összefoglaltuk és lerajzoltuk a házityúk fejlődésének főbb szakaszait.
