Az eredmények: kóstoltunk keserű, [...]]]> A 13. BoP laboron Koltai Tamás (GreenFortune) segítségével teszteltünk fejes salátát, vörös és zöld lollót, vaj- és jégsalátát, római salátát és cikóriát. A saláták között volt, amit piacon vásároltunk, volt, amit hiper- és szupermarketekben, és volt bio saláta is. A teszt helyszínéül ezúttal is a KIOSK konyhája szolgált.

Az eredmények: kóstoltunk keserű, elképesztően keserű, mű- és vegyszer ízű salátákat, de azért akadt köztük kifejezetten kellemes, édeskés és enyhén fanyar ízű is. A keserűség megítélése persze részben típus és ízlés kérdése, de vajon mégis mitől válik a saláta (extrém) keserűvé?

Az elsődleges ok nem más, mint a nyár. A saláta a hűvös időt kedveli, a nyárias meleg érkezésével könnyen magba megy, ezzel egy időben a levelek íze kellemetlenné válik.

De nemcsak ez a természetes folyamat állhat a háttérben, keserűséget okozhat a vízhiány is. Ha a salátánk levelének széle barna, szinte biztos, hogy nem kapott elég vizet, ez pedig az ízén is érezhető lesz.

A harmadik ok nem más, mint a növekedés során szükséges tápanyagok nem megfelelő mennyisége. A növény hetek alatt hatalmas levéltömeget növeszt – ehhez többek között nitrogénre, foszforra és káliumra van szüksége, ezek hiányában szintén jelentkezhet a nem kívánt íz. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a nitrogén túladagolása is ugyanerre az eredményre vezethet.

Végül a keserű íz utolsó felelőse lehet egy betegség is, amelyet egy növénykórozó, az őszirózsa sárgaság fitoplazma (Candidatus Phytoplasma asteris) okoz.

A teszt részletes eredményei a preziben.

A zöldülés jegyében új témánk a saláta! Ez a nem is olyan régen még csak nyárelőn és nyáron fogyasztott és leginkább fejessalátaként ismert zöldség bekerült a szupermarketek, zöldségesek állandó kínálatába és az itthon elérhető fajták száma is megsokasodott. Utána járunk, hogy hogyan zajlik a nagyüzemi saláta előállítása, milyen vegyszereket használnak a [...]]]>

A zöldülés jegyében új témánk a saláta! Ez a nem is olyan régen még csak nyárelőn és nyáron fogyasztott és leginkább fejessalátaként ismert zöldség bekerült a szupermarketek, zöldségesek állandó kínálatába és az itthon elérhető fajták száma is megsokasodott. Utána járunk, hogy hogyan zajlik a nagyüzemi saláta előállítása, milyen vegyszereket használnak a termelés során, hogyan lehet a növények színét és formáját befolyásolni. Megnézzük mennyi a saláták életciklusa, meddig maradnak frissek, milyen csomagolási és tartósítási eljárásokat alkalmaznak, hogyan szállítják őket. Megvizsgáljuk azt is, hogy vevőként mik az elvárásaink a salátával kapcsolatban, milyen fajtákat ismerünk, mióta esszük ezt a zöldséget és jelentkezünk a BoP Labor újabb kiadásával, a saláta teszttel is.

A bab és a lencse termesztéséről szóló folyamatika anyagunkkal kapcsolatban kaptunk néhány gyakorlati kiegészítést és érdekességet az agrármérnök és lencsetermesztő Miklóstól:

“Csak pár dolgot emelnék ki, illetve fűznék hozzá: A bab-, illetve lencsezsizsik ellen a növekedés alatt nem szoktak permetezni, mivel a raktárban mindenképpen kell gázosítani – ez megöli az [...]]]>

A bab és a lencse termesztéséről szóló folyamatika anyagunkkal kapcsolatban kaptunk néhány gyakorlati kiegészítést és érdekességet az agrármérnök és lencsetermesztő Miklóstól:

“Csak pár dolgot emelnék ki, illetve fűznék hozzá: A bab-, illetve lencsezsizsik ellen a növekedés alatt nem szoktak permetezni, mivel a raktárban mindenképpen kell gázosítani – ez megöli az esetleges petéket, lárvákat, így meg lehet spórolni egy növényvédőszer-kijuttatás (szer és üzemanyag) költségeit. Szintén költségcsökkentési okokból általában csak egymenetes betakarítást alkalmaznak. Desszikálásra sincs mindig szükség; alapesetben a lencse képes magától megszáradni, sőt, az esetek 99%-ában szárítani sem kell (a babbal ellentétben).

Néhány érdekesség:

- Magyarországon azért van a boltokban kanadai, vagy szlovák (felvidéki) lencse, mert a termőterület a hazai igénynek mindössze ötödét képes fedezni. Ennek nem az az oka, hogy a termesztése nem megtérülő, hanem túlságosan fáradságos, ezért sokan inkább nem is foglalkoznak vele.

- A lencse nem szereti a tápanyagdús talajokat: paradox módon minél magasabb a tápanyagtartalom a földben, annál ‘rosszabb’ lesz a termés – nem a minősége, hanem a mennyisége miatt nem biztos, hogy kifizetődik az állomány aratása. Emellett a növény is sokkal érzékenyebb lesz, könnyen megdől, és elrothadhat a termése, ezért régen a soványabb földeken vetették mindenhol, és sosem trágyáztak alá.

- 15 évvel ezelőttig a babfélék ára fele annyi volt, mint a lencséé vagy a borsóé, mert akkoriban még rengeteg helyen műveltek kiskertet, konyhakertet, és ezért kicsi volt a kereslet a babra. Azóta ez megváltozott, és a megnövekedett kereslet miatt nőtt az ára is: manapság nagyjából a kétszerese a lencsének. Ráadásul a babtermesztés gépesítése is nehézkedesebb, mint a lencséé vagy a borsóé, a futóbab típusokat szinte egyáltalán nem lehet.”

Köszönjük Varga Ildikó követőnknek, hogy utánajárt, és eljuttatta hozzánk az információkat!

A tojásokból [...]]]> Bár az alapvető elnevezéseket már az óvodában megtanultuk, bőven akadnak zavarba ejtő kérdések a tyúkudvarban, mint a minden jérce csirke, de nem minden csirke jérce, és a minden kakas tyúk, de nem minden tyúk kakas problémája. A félreértések tisztázása érdekében összefoglaltuk és lerajzoltuk a házityúk fejlődésének főbb szakaszait.

A tojásokból 21 nap elteltével kelnek ki a kiscsibék. A kelés után felszáradt, még nem etetett csibe a naposcsibe. A néhány naposnál idősebb növendék állatokat csirkének hívják. A csirkék körülbelül 8-10 hetes korukra érik el a vágásérettséget, ez az érték azonban fajtánként függően jelentősen különbözhet – az ipari méretekben tenyésztett pecsenyecsirke esetében közel feleannyi idő alatt híznak a kívánt méretűre.
A fiatal nőstényeket egészen addig nevezik jércének, amíg ivaréretté nem válnak, vagyis meg nem tojják első tojásukat. Erre 5-6 hónapos korukban kerül sor, a nőivarú házityúkot ettől kezdve tojónak hívják, a tojásain ülő tojót pedig kotlósnak.
A kotlósság időről időre visszatérő ösztönös viselkedés: a kotlós tyúk addig ül a tojásokon, amíg azok ki nem kelnek – függetlenül attól, hogy azok valóban megtermékenyítettek-e. A kotlás ideje alatt újabb tojásokat sem rak, ezért a gazdák sokszor igyekeznek megakadályozni ezt a viselkedést. A 3 évesnél idősebb tojók már csak elhanyagolható mennyiségű tojást adnak, de kotlósként még továbbra is részt vehetnek az utódnevelésben.
A fiatal, hímivarú házityúkok, vagyis jércekakasok ivarérését az jelzi, hogy kukorékolni kezdenek, körülbelül 2-4 hónapos korukban. Ha szükséges, ekkor választják ki a leendő vezérkakast. A vezérkakas 8-12 tyúkos tyúkudvart tud rendben tartani; a többi kakast – az ideális arányok megteremtése és a beltenyészet elkerülése végett, illetve mert a vezérkakas megtámadná, vagy nem engedné élelemhez jutni, így elpusztulnának – „kappanolják”, vagyis ivartalanítják.
A kappanok taraja és lebenye visszarövidül, kukorékolás helyett pedig csak kotkodácsoló hangot hallatnak, viszont jobban híznak, mint a kakasok, és a csibék nevelésében is jó segítséggé válhatnak, így a kotlós újabb fészekaljat költhet. Nem mindegyik kiskakast kell kappanolni: a bábakakasok alsóbbrendű szerepükben fejletlenek maradnak, nem látszanak hímivarúnak, ezért a vezérkakas megkíméli őket. Azonban ha ez elpusztul, közülük nőhet ki az udvar új kakasa.

Csirmaz Rita cikke és rajzai.

Konyhai mítoszromboló sorozatunk második része arról szól, hogy hogyan lesz keményebb a felvert tojásfehérje. Azt néztük meg, hogy igazak-e azok a konyhai mítoszok, miszerint egy kis ecet, só, cukor vagy más adalék használatával jobb állagú lesz a tojáshabunk. Ebben a posztban néhány kiegészítést teszünk a videóban elmondottak mellé.

Tiszta és száraz, lehetőleg fém [...]]]>

Konyhai mítoszromboló sorozatunk második része arról szól, hogy hogyan lesz keményebb a felvert tojásfehérje. Azt néztük meg, hogy igazak-e azok a konyhai mítoszok, miszerint egy kis ecet, só, cukor vagy más adalék használatával jobb állagú lesz a tojáshabunk. Ebben a posztban néhány kiegészítést teszünk a videóban elmondottak mellé.

Tiszta és száraz, lehetőleg fém eszközök

Először is, fontos, hogy mindig tiszta és száraz eszközöket használjunk habveréshez. Az edény lehet fém vagy porcelán, a habferő fém. Semmiképpen ne használjunk műanyag eszközöket, mert a műanyag megköti a zsiradékot, ami aztán a habverésnél gátolja a habképződést. Szintén a zsír gátló hatása miatt van az a jelenség, hogy ha a tojás szétválasztása nem sikerül tökéletesen, és egy kis sárgája benne marad a tojásfehérjében, akkor a tojáshabunk rosszabb minőségű lesz.

A habverés során a következő történik: levegőt viszünk a tojásfehérjébe, mint amikor egy léggömböt fújunk fel, csak itt sok kis légbuborék keletkezik. A jó tojáshab készítésénél tehát az a cél, hogy ezeknek a légbuborékoknak méretét csökkentsük, miközben számukat növeljük. Ha viszont túl sok levegőt próbálunk bevinni a fehérjébe, akkor a hab összeesik.

Ne verjük túl!

Ezért fontos, hogy ne verjük túl a habot. Habverőgéppel a hab 3-5 perc alatt felverődik, kézi habverővel 20-30 percig is eltarthat. Ha habverőgépet használunk, akkor először egy lassabb, majd erősebb fokozaton verjük a habot.

Ha cukrot, ecetet, vagy citromot akarunk a tojásfehérjéhez rakni, akkor ezt ne az elején tegyük bele, hanem a már félig felvert habba. Körülbelül 2 tojáshoz fél teáskanál ecetet vagy citromlevet tegyünk.

A tesztünk eredménye: a sav (citrom, ecet) tartósabbát teszi a habot

A tesztünk során hatféle technikát próbáltunk ki: sót, cukrot, citromot, ecetet kevertünk a tojásfehérjékbe, egy mintát üresen hagyunk, egyet pedig lehűtöttünk. Azonos forrásból származó, azonos frissességű tojásokat használtunk, és mindegyik mintát 3 percig vertük gépi habverővel.

Azt tapasztaltuk, hogy a hab minősége látványosan rosszabb lett a hideg tojásfehérjénél, a cukorral készített tojáshab fényesebb lett, az ecettel, vagy citromlével kevert tojáshabok pedig sokkal tartósabbak voltak, tehát tovább megőrizték a hab konzisztenciáját.

Szobahőmérsékletű tojást használjunk

Fontos tehát a tojás hőmérséklete is. Figyeljünk arra, hogy szobahőmérsékletű legyen a felverni kívánt tojásfehérje, ezért ha hűtőben tároljuk a tojásokat, akkor legalább fél órával a habverés előtt vegyük ki őket a hűtőből.

Az adalékok tekintetében pedig a savak bizonyultak hatásosnak, tehát ecet vagy citromlé hozzáadásával a tojáshabunk keményebb, tartósabb lesz.

Arra is érdemes figyelni, hogy a friss tojás nehezebben verődik, ezért legalább 1 hetes tojást használjunk.

Reméljük, összeállításunk segít a megalkuvást nem ismerő tojáshabkészítőknek! Jó habverést!

Kezdődik a csirke-hónap! Izgalmas és sokrétű témának nézünk elébe: tisztázni fogjuk a csirke-tyúk-jérce fogalmakat, egy újabb BoP Folyamatika ábra segítségével bemutatjuk hogyan “készül” a csirke, utánajárunk annak, hogy mit esznek és ez hogyan hat az állatok életére, a hús ízére és az emberi szervezetre, hogy milyen csirketartási módszerek léteznek, hogy hogyan [...]]]>

Kezdődik a csirke-hónap! Izgalmas és sokrétű témának nézünk elébe: tisztázni fogjuk a csirke-tyúk-jérce fogalmakat, egy újabb BoP Folyamatika ábra segítségével bemutatjuk hogyan “készül” a csirke, utánajárunk annak, hogy mit esznek és ez hogyan hat az állatok életére, a hús ízére és az emberi szervezetre, hogy milyen csirketartási módszerek léteznek, hogy hogyan lehet interneten keresztül csirkét nevelni, valamint tesztelni is fogunk: a BoP Labort ezúttal Jókuti András vezeti majd.