Következő témánk a nyárelő egyik legnépszerűbb gyümölcse, az “eper”. Először is tisztázni fogjuk az elnevezés körüli félreértéseket (eper, szamóca, földieper stb.), folyamatikát készítünk és utánanézünk a hazai és import gyümölcsök arányának, hogy mikortól hihetjük el a piacon, hogy magyar a földieper. Szeretnénk megtudni, hogy tényleg van-e földieper a gyümölcsjoghurtban, hogy hányféle lehet és [...]]]>

Következő témánk a nyárelő egyik legnépszerűbb gyümölcse, az “eper”. Először is tisztázni fogjuk az elnevezés körüli félreértéseket (eper, szamóca, földieper stb.), folyamatikát készítünk és utánanézünk a hazai és import gyümölcsök arányának, hogy mikortól hihetjük el a piacon, hogy magyar a földieper. Szeretnénk megtudni, hogy tényleg van-e földieper a gyümölcsjoghurtban, hogy hányféle lehet és miből készül a népszerű földieper aroma. A BoP Labor ezúttal új formát ölt, az idei Gourmet Fesztiválon élőben fogunk tesztelni és prezit készíteni!

Ma Magyarországon kb. 12 ezer tonna salátát termelnek (ez kb. 40 millió fej saláta), és [...]]]> A folyamatábránk a (fejes) saláta termesztésének jelenleg Magyarországon általános módszerét mutatja be. Ismét Varga Ildikótól kaptuk a tippet és készíthettünk így interjút egy kertészmérnökkel, a folyamatika és az alábbi cikk a tőle kapott információkon alapul.

Ma Magyarországon kb. 12 ezer tonna salátát termelnek (ez kb. 40 millió fej saláta), és körülbelül 30 százaléknyit, 3600 ezer tonnát importálunk. Érdemes tudni, hogy egy salátafej a boltban/zöldségesnél 25 dkg fölött kell, hogy legyen a téli időszakban, (de ha nagy a hiány, akkor van olyan hogy már 20 dkg-tól átveszik a kereskedők), nyáron pedig 40 dkg.
Általánosságban véve elmondható, hogy a magyar piac eléggé régimódi, tehát még mindig a fejes saláta az igazán elterjedt, és ezen nehéz változtatni. Új dolgokat megismertetni, elfogadtatni csak komoly összefogással, kampánnyal lehet, és ezek beruházás igényes dolgok. A nem túl sokszínű salátafogyasztási kultúránknak sok oka van, például a kicsi piac és az árérzékenység (főként 2008-tól a fizetőképes kereslet hiánya érzékelhető). Ez alapjaiban határozza meg a saláta termesztésének és értékesítésének módját. A hazai termelés tehát elég hagyományosnak mondható, nincsenek bonyolult gépsorok, folyadékban termesztés, és sok a kézimunka. A fajtákról elmondható, hogy az egész termelés ¼-e jégsaláta, a többi fejes. A különféle tépősaláták (pl. tölgy és római) az egész termelés 5%-a.

A saláta esetében a frissesség egy kritikus dolog, hiszen kevés ideig áll el, és minden hatás nagyon hamar meglátszik a zöldségen. Ezért a salátát a termelők akkor szednek, amikor mennek a piacra, vagy megrendelés szerint. Kivágás után ugyanis a fejes saláta kb. 3 napig friss és maximum 1 hétig bírja, a jégsaláta hűtve csomagolva kb. 2 hétig.

Az itthon kapható fejes saláta nagyjából hazai eredetű (hozzávetőlegesen a fogyasztásnak megfelelő mennyiség megterem itthon), a jégsalátánál pedig a csomagolásból kiderül, hogy honnan származik. A főbb termesztési helyek Pest megyében Csepel, Halásztelek és Majosháza, Csongrád megyében Szentes télen, Kistelek, Mórahalom, Balástya és Bács-kiskun megyében Kiskunfélegyháza.
Az import áru esetében általában a téli fejest Olaszországból, jégsalátát Spanyolországból vagy Csehországból hozzuk be.

Az eredmények: kóstoltunk keserű, [...]]]> A 13. BoP laboron Koltai Tamás (GreenFortune) segítségével teszteltünk fejes salátát, vörös és zöld lollót, vaj- és jégsalátát, római salátát és cikóriát. A saláták között volt, amit piacon vásároltunk, volt, amit hiper- és szupermarketekben, és volt bio saláta is. A teszt helyszínéül ezúttal is a KIOSK konyhája szolgált.

Az eredmények: kóstoltunk keserű, elképesztően keserű, mű- és vegyszer ízű salátákat, de azért akadt köztük kifejezetten kellemes, édeskés és enyhén fanyar ízű is. A keserűség megítélése persze részben típus és ízlés kérdése, de vajon mégis mitől válik a saláta (extrém) keserűvé?

Az elsődleges ok nem más, mint a nyár. A saláta a hűvös időt kedveli, a nyárias meleg érkezésével könnyen magba megy, ezzel egy időben a levelek íze kellemetlenné válik.

De nemcsak ez a természetes folyamat állhat a háttérben, keserűséget okozhat a vízhiány is. Ha a salátánk levelének széle barna, szinte biztos, hogy nem kapott elég vizet, ez pedig az ízén is érezhető lesz.

A harmadik ok nem más, mint a növekedés során szükséges tápanyagok nem megfelelő mennyisége. A növény hetek alatt hatalmas levéltömeget növeszt – ehhez többek között nitrogénre, foszforra és káliumra van szüksége, ezek hiányában szintén jelentkezhet a nem kívánt íz. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a nitrogén túladagolása is ugyanerre az eredményre vezethet.

Végül a keserű íz utolsó felelőse lehet egy betegség is, amelyet egy növénykórozó, az őszirózsa sárgaság fitoplazma (Candidatus Phytoplasma asteris) okoz.

A teszt részletes eredményei a preziben.

A zöldülés jegyében új témánk a saláta! Ez a nem is olyan régen még csak nyárelőn és nyáron fogyasztott és leginkább fejessalátaként ismert zöldség bekerült a szupermarketek, zöldségesek állandó kínálatába és az itthon elérhető fajták száma is megsokasodott. Utána járunk, hogy hogyan zajlik a nagyüzemi saláta előállítása, milyen vegyszereket használnak a [...]]]>

A zöldülés jegyében új témánk a saláta! Ez a nem is olyan régen még csak nyárelőn és nyáron fogyasztott és leginkább fejessalátaként ismert zöldség bekerült a szupermarketek, zöldségesek állandó kínálatába és az itthon elérhető fajták száma is megsokasodott. Utána járunk, hogy hogyan zajlik a nagyüzemi saláta előállítása, milyen vegyszereket használnak a termelés során, hogyan lehet a növények színét és formáját befolyásolni. Megnézzük mennyi a saláták életciklusa, meddig maradnak frissek, milyen csomagolási és tartósítási eljárásokat alkalmaznak, hogyan szállítják őket. Megvizsgáljuk azt is, hogy vevőként mik az elvárásaink a salátával kapcsolatban, milyen fajtákat ismerünk, mióta esszük ezt a zöldséget és jelentkezünk a BoP Labor újabb kiadásával, a saláta teszttel is.

A bab és a lencse termesztéséről szóló folyamatika anyagunkkal kapcsolatban kaptunk néhány gyakorlati kiegészítést és érdekességet az agrármérnök és lencsetermesztő Miklóstól:

“Csak pár dolgot emelnék ki, illetve fűznék hozzá: A bab-, illetve lencsezsizsik ellen a növekedés alatt nem szoktak permetezni, mivel a raktárban mindenképpen kell gázosítani – ez megöli az [...]]]>

A bab és a lencse termesztéséről szóló folyamatika anyagunkkal kapcsolatban kaptunk néhány gyakorlati kiegészítést és érdekességet az agrármérnök és lencsetermesztő Miklóstól:

“Csak pár dolgot emelnék ki, illetve fűznék hozzá: A bab-, illetve lencsezsizsik ellen a növekedés alatt nem szoktak permetezni, mivel a raktárban mindenképpen kell gázosítani – ez megöli az esetleges petéket, lárvákat, így meg lehet spórolni egy növényvédőszer-kijuttatás (szer és üzemanyag) költségeit. Szintén költségcsökkentési okokból általában csak egymenetes betakarítást alkalmaznak. Desszikálásra sincs mindig szükség; alapesetben a lencse képes magától megszáradni, sőt, az esetek 99%-ában szárítani sem kell (a babbal ellentétben).

Néhány érdekesség:

- Magyarországon azért van a boltokban kanadai, vagy szlovák (felvidéki) lencse, mert a termőterület a hazai igénynek mindössze ötödét képes fedezni. Ennek nem az az oka, hogy a termesztése nem megtérülő, hanem túlságosan fáradságos, ezért sokan inkább nem is foglalkoznak vele.

- A lencse nem szereti a tápanyagdús talajokat: paradox módon minél magasabb a tápanyagtartalom a földben, annál ‘rosszabb’ lesz a termés – nem a minősége, hanem a mennyisége miatt nem biztos, hogy kifizetődik az állomány aratása. Emellett a növény is sokkal érzékenyebb lesz, könnyen megdől, és elrothadhat a termése, ezért régen a soványabb földeken vetették mindenhol, és sosem trágyáztak alá.

- 15 évvel ezelőttig a babfélék ára fele annyi volt, mint a lencséé vagy a borsóé, mert akkoriban még rengeteg helyen műveltek kiskertet, konyhakertet, és ezért kicsi volt a kereslet a babra. Azóta ez megváltozott, és a megnövekedett kereslet miatt nőtt az ára is: manapság nagyjából a kétszerese a lencsének. Ráadásul a babtermesztés gépesítése is nehézkedesebb, mint a lencséé vagy a borsóé, a futóbab típusokat szinte egyáltalán nem lehet.”

Köszönjük Varga Ildikó követőnknek, hogy utánajárt, és eljuttatta hozzánk az információkat!

A tojásokból [...]]]> Bár az alapvető elnevezéseket már az óvodában megtanultuk, bőven akadnak zavarba ejtő kérdések a tyúkudvarban, mint a minden jérce csirke, de nem minden csirke jérce, és a minden kakas tyúk, de nem minden tyúk kakas problémája. A félreértések tisztázása érdekében összefoglaltuk és lerajzoltuk a házityúk fejlődésének főbb szakaszait.

A tojásokból 21 nap elteltével kelnek ki a kiscsibék. A kelés után felszáradt, még nem etetett csibe a naposcsibe. A néhány naposnál idősebb növendék állatokat csirkének hívják. A csirkék körülbelül 8-10 hetes korukra érik el a vágásérettséget, ez az érték azonban fajtánként függően jelentősen különbözhet – az ipari méretekben tenyésztett pecsenyecsirke esetében közel feleannyi idő alatt híznak a kívánt méretűre.
A fiatal nőstényeket egészen addig nevezik jércének, amíg ivaréretté nem válnak, vagyis meg nem tojják első tojásukat. Erre 5-6 hónapos korukban kerül sor, a nőivarú házityúkot ettől kezdve tojónak hívják, a tojásain ülő tojót pedig kotlósnak.
A kotlósság időről időre visszatérő ösztönös viselkedés: a kotlós tyúk addig ül a tojásokon, amíg azok ki nem kelnek – függetlenül attól, hogy azok valóban megtermékenyítettek-e. A kotlás ideje alatt újabb tojásokat sem rak, ezért a gazdák sokszor igyekeznek megakadályozni ezt a viselkedést. A 3 évesnél idősebb tojók már csak elhanyagolható mennyiségű tojást adnak, de kotlósként még továbbra is részt vehetnek az utódnevelésben.
A fiatal, hímivarú házityúkok, vagyis jércekakasok ivarérését az jelzi, hogy kukorékolni kezdenek, körülbelül 2-4 hónapos korukban. Ha szükséges, ekkor választják ki a leendő vezérkakast. A vezérkakas 8-12 tyúkos tyúkudvart tud rendben tartani; a többi kakast – az ideális arányok megteremtése és a beltenyészet elkerülése végett, illetve mert a vezérkakas megtámadná, vagy nem engedné élelemhez jutni, így elpusztulnának – „kappanolják”, vagyis ivartalanítják.
A kappanok taraja és lebenye visszarövidül, kukorékolás helyett pedig csak kotkodácsoló hangot hallatnak, viszont jobban híznak, mint a kakasok, és a csibék nevelésében is jó segítséggé válhatnak, így a kotlós újabb fészekaljat költhet. Nem mindegyik kiskakast kell kappanolni: a bábakakasok alsóbbrendű szerepükben fejletlenek maradnak, nem látszanak hímivarúnak, ezért a vezérkakas megkíméli őket. Azonban ha ez elpusztul, közülük nőhet ki az udvar új kakasa.

Csirmaz Rita cikke és rajzai.