A hagyma szinte teraszos termesztésre termett és látványában sem sokkal marad el a nagy terasz kedvenc, a paradicsom mögött. A hagymának nincs nagy föld igénye – akár cserépben is nevelhető -, bár a nagyobb földben nagyobb lesz, épp ezért érdemes a leendő hagyma méretét figyelembe venni ültetésénél.
Continue reading »
Megjött a válasz a NÉBIH-től a “Makói, nem makói” című posztunkban tárgyalt dilemmára. A kérdés az volt, hogy a zöldségpiacokon kínált makói hagyma valóban makói-e, azaz hihetünk-e a feliratoknak?
A NÉBIH válasza alapján a sejtésünk beigazolódott: a megfelelő törvények, szabályok megvannak, de még nem kiforrott az ellenőrzés gyakorlata. A koncepció az lenne, hogy szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel próbálják az érintetteket motiválni a szabályok betartására, viszont az ellenőrzések még nem lehetnek gyakoriak, amely az elmúlt hónapokban történt átszervezéseknek tulajdonítható be.
Itt olvasható a kérdéseinkre kapott eredeti válaszlevél.
Test és íz közelbe kerülni egy adott alapanyaggal ismét nagyon tanulságos volt. A hagyma esetében a legnagyobb meglepetést talán az a tapasztalás okozta, hogy milyen kevés elég ahhoz, hogy a szokásos beidegződéseinket (jaj, sírni kell, jaj a lehelletnek, jaj de erős) okozó aromák eltávozzanak. A legtöbb tesztelt hagyma pillanatok alatt elvesztette ízét és jellegzetességét és semmilyen, vagy legfeljebb valamilyen édeskés matériává változott. Két-három féle vöröshagyma nyújtott markáns élményt, ezek azonban meglepő módon nem a biztos vagy lekövethető forrásból származtak, hanem történetesen piacos találomra választott standról valók és szupermarketből import fajta.
Szokásos hagymakommandónk újra lecsapott, a bevetési helyszínek változatlanok: piac, kisbolt, hipermarket. Az eredmény magáért beszél. Hogy könnyen érthető legyen, egy közösségi oldalon népszerű játékon keresztül mutatjuk be a tapasztalatokat. Kíváncsiak voltunk az üzletekben kapható magyar és külföldi hagymák arányára és hogy ezek tovább bontásából kiderülnek-e bizonyos tendenciák.
A végeredmény:
A makói hagyma nemzeti kincs. A Makón és környékén, tehát Csongrád és Békés megye határos területein speciális eljárással termesztett fajták számítanak eredetvédett makói hagymának. Termesztésének történetében egyaránt közrejátszottak emberi és természeti tényezők. Egyrészről több évszázadon át a hagymatermesztés nyújtott kizárólagos megélhetési forrást a környékbeliek számára, másrészt az éghajlati és talajbeli sajátságok teremtették meg a fajtára jellemző tulajdonságok kialakulását.
Gondoltuk, hasznos lehet ha röviden áttekintjük az általánosan ismert és kapható hagymákat.
A vöröshagymák csoportjába többféle fajta is tartozik, a jól ismert narancsos-barnás-vöröses színűek mellett (pl. Makói CR, Makói Bronz, Makométa, Góliát, Rákóczi Piroska stb.) vannak fehér változatok is (Fertődi Ezüstfehér, Lisszaboni Fehér). Sok fajta megterem Makón és környékén, a leghíresebb magyar hagymatermesztő vidéken és az igazi Makói típusok védett hungarikumnak számítanak. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden vöröshagyma makói, ennek a témának egy külön írást szentelünk. A jó vöröshagyma kritériumai általában az erős ízkoncentráltság, kemény, tömör hagymatest, szép mélynarancs-barnás héjszín, hosszú eltarthatóság.
A lilahagymákra (pl. Braunschweigi, Tátényi Rubin) enyhébb, édesebb ízvilág jellemző, friss fogyasztásra kedveltebb. Vörös és lilahagymában is létezik a hosszúkás, ún. sonkahagyma, mely kevésbé hosszan áll el, salátákba ajánlott. Ez nem összekeverendő az ún. salottahagymával, az eligazodáshoz ez a cikk részletes útmutatót nyújt.
Az apró pici kerek gyöngyhagyma, melyet mélyebbre vetnek, hogy ne érje a nap és szép fehér maradjon, savanyított formában népszerű.
A metélőhagyma avagy snidling népszerű friss fűszer, nemcsak balkonon, kertben de télen konyhaablakban is folyamatosan zöldel.
Általában újhagymának hívjuk a friss tavaszi fiatal hagymát, melyből idővel aztán fajta szerint vörös vagy lilahagyma alakul, de vannak kifejezetten erre specializált fajok is például a téli sarjadék, vagy a kötözőhagyma, melynek a feje a földben tovább hagyva sem vastagszik meg.
Végül pedig az utóbbi években újra népszerűvé vált póréhagyma, melynek jellegzetessége, hogy csak elkészítve (főzve, sütve, párolva stb.) érdemes fogyasztani. Általában fél méter hosszú, vastag, fehérből zöldbe forduló színű szárral, melyet megtisztítva teljes egészében felhasználhatunk.
Kövess minket a Facebookon!
Tag cloud
bab BoP Folyamatika BoP gyorshadtest BoP labor BoP piac cake csirke disznógén disznóhús domestication folyamatika gasztro gomba hagyma hal háziasítás húsfogyasztás húsminőség kolbász kosher krumpli lencse malac malac térkép mangalica margarin marhahús méz mézhamisítás paradicsom paradicsom-paprika ponty répa saláta sms swineherd sárgarépa só sültkrumpli telítetlen zsírsav teszt tojás transz-zsírsav vaj vöröshagymaBased on Pig topics












